Az új Országos Képzési Jegyzék megalkotásának és a szakképzési rendszer fejlesztésének számos oka volt. Ezek közül a legfontosabbak a következők.

Az eredeti OKJ 1993-ban született és - noha folyamatosan, minden évben módosult - nem bírta követni a gazdaság, a munkaerőpiac fejlődését, átalakulását. A Jegyzékben szerepeltek elavultnak mondható szakképesítések, de voltak olyan (modern, napjainkban a munkaerőpiacon hangsúlyos) szakmák is, amelyek hiányoztak belőle.

Az eddigi Képzési Jegyzékben a szakképesítések csak laza kapcsolatban álltak, nem volt jellemző az egyes szakmák egymásra épülése. Ez azt is eredményezte, hogy új szakma tanulásakor nem volt lehetőség a korábban már megszerzett ismeretek beszámítására, így nem jöhettek létre hatékony és modern képzési pályák.

Mindez nagyon megnehezítette az Élethosszig tartó tanulás céljainak megvalósulását, megnehezítette azt, hogy a tanulni vágyók lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac változó igényeivel.

Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők:

• jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések
• a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése
• a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása